Bízhatunk a címkében

Időnként fel-felbukkannak sajtóhírek, melyek azt sugallják, hogy az energiacímkén feltüntetett adatok, információk nem fedik a valóságot. 2016-ban például az egyik ilyen cikk azt állította, hogy minden ötödik címke hamis adatot közöl, a gyártók megtévesztik a fogyasztókat a fogyasztási adatokról.

Ha ezt olvassuk, nyilván nagyon bosszúsak leszünk, mert ki szereti, ha megtévesztik, átverik.

A kérdés tehát az:

Vajon bízhatunk-e az energiacímkében?

Először is vizsgáljuk meg a szóban forgó cikket (sok helyen és formában megtalálható a neten, az Olvasóra bízzuk, hogy megkeresi-e)! Ha alaposan utánajárunk, kiderül, hogy nem is magyar, hanem az EU más országaiban végzett felmérésről volt szó. A felmérés keretében összesen 26 (!) db készüléket vizsgáltak. A kiválasztás szempontjairól, a tesztelés folyamatáról semmit sem lehetett megtudni a cikkből. Vajon ez így reprezentatív mintának, hiteles statisztikának minősül-e? (Ne feledjük, legyünk KÉTKEDŐK!)

A magyar sajtó és média számos képviselője gyakorlatilag utánajárás nélkül, szinte szó szerinti fordításban közölte a cikket, mintha az Magyarországon aktuális és igaz lenne. Egyetlen kivétel volt, és elismerésül és köszönetképpen álljon itt most a hírszerkesztő neve: a Kossuth Rádió Napközben című adásából Domokos István volt az egyetlen, aki a CECED Magyarországnál rákérdezett, hogy mi a helyzet, ez igaz-e, mit kell tudnunk, a hazai fogyasztók bízhatnak-e a címkében.

Ezen kérdés megválaszolásához szeretnénk hasznos információkat nyújtani az alábbiakban.

A gyártók az energiacímkén feltüntetésre kerülő információkat jogszabályokban és szabványokban meghatározott módon elvégzett mérések alapján tüntetik fel. Ezeket a méréseket, annak érdekében, hogy az egyes gépeken feltüntetett adatok egymással összehasonlíthatóak legyenek, egységes, szabványkörülmények között kell végrehajtani.

A CECED Magyarország és a CECED nemzetközi szervezete egyértelmű álláspontja szerint minden gyártónak meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, és valós információkat kell deklarálni, mert minden fogyasztónak joga van ahhoz, hogy korrekt információkat kapjon a gyártóktól.

A CECED Magyarország és a CECED nemzetközi szervezete elkötelezett amellett, hogy a piacfelügyelet erősödjön és az eredmények nyilvánosságra kerüljenek.

A fogyasztóvédelmi hatóságok rendszeresen vizsgálják, hogy a boltokban kapható készülékeken feltüntetett adatok megfelelnek-e a valóságnak. Az alábbi táblázatok bemutatják a hazai fogyasztóvédelmi ellenőrzések elmúlt évek vizsgálatainak eredményeit:

 

2011

 

 

 

 

Vizsgált készülék

Vizsgált típusok száma

Energiaosztály-hiba (%)

Fogyasztásiérték-hiba (%)

 

   

 

hűtők, fagyasztók

522

0

0

 

   

 

mosógépek

379

0,5

0,3

 

   

 

szárítógépek

31

3,2

0

Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/jelentesek (a táblázat a korábbi, NFH-honlap adataiból készült)

 

2013

 

 

 

 

Vizsgált készülék

Vizsgált típusok száma

Energiaosztály-hiba (%)

Fogyasztásiérték-hiba (%)

 

   

 

hűtők, fagyasztók

835

0,24

0

 

   

 

sütők

384

5,73

5,73

 

   

 

mosógépek

647

0

0

Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/jelentesek (a táblázat a korábbi, NFH-honlap adataiból készült)

2014

 

 

 

 

Vizsgált készülék

Vizsgált típusok száma

Energiaosztály-hiba (%)

Fogyasztásiérték-hiba (%)

 

   

 

mosogatógépek

295

0

0,34

Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/jelentesek (a táblázat a korábbi, NFH-honlap adataiból készült)

2015

 

 

 

 

Vizsgált készülék

Vizsgált típusok száma

Tartalmi meg nem felelés (%)

 

   

 

hűtők, fagyasztók

4639 fajta termék összesen

0,9

 

 

 

sütők

2,46

 

 

 

mosógépek

0,82

Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/jelentesek

 

Láthatjuk tehát, hogy a hazai fogyasztóvédelmi hatóságok eléggé alapos ellenőrzéseket szoktak eszközölni, és a  hiba %-ok rendkívül alacsonyak (valójában meg sem közelítik a „minden ötödik”, vagyis a 20%-os hibát).

De uniós szinten is zajlanak – a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok összefogásával – ellenőrzési és tesztelési programok. Ilyen program például az ATLETE (appliance testing for energy label evaluation). Ennek keretében először a hűtők, majd egy későbbi kampány során a mosógépek energiacímkéin megjelenített információk megfelelőségét vizsgálták. Az eljárások és az eredmények megtekinthetők a www.atlete.eu honlapon.

Összefoglaló az ATLETE projektről (hűtőgépek)

Minek a rövidítése az ATLETE?

Appliance Testing for Energy Label Evaluation

A projekt 75%-ban az EU által finanszírozott projekt volt, melynek célja az EU piacokon kapható hűtőgépek, fagyasztók és a kombi gépek egyes technikai paraméterei gyártói deklarációinak ellenőrzése.

Meddig tartott a projekt?

2009. júniustól 2011. májusig

Kik vettek benne részt?

Projekt partnerek:

  • ISIS (Institute of Studies for the Integration of Systems) – projekt kordinátor
  • CECED – laboratóriumok kiválasztása (23-ból 4 laboratórium került kiválasztásra és vett végül részt a tesztekben), továbbá a tesztek menedzselése
  • ENEA (Italian National Agency for New Technology, Energy and the Environment) – általános projekt feltételek kidolgozása és az eredmények értékelése
  • SEVEn (Energy Efficiency Center, cseh) – kommunikáció
  • ADEME (French Environment and Energy Management Agency) – előzetes háttérelemzések, tagállami piacfelügyeleti tevékenységek elemzése

Mi alapján válogatták ki a tesztelt készülékeket?

A GFK készített egy 1039 készüléket tartalmazó listát. Ezeket a készülékeket 24 tagállam (Mo. is!) piacát elemezve készítette, méghozzá úgy, hogy az 1% fölötti piacrésszel rendelkező modellek TOP15 listáját, és a 0,1-1% közötti piacrészesedésű modellek TOP10 listáját összesítette.

Ezekből kerültek kiválasztásra az EU TOPsellerek (>0,1%) és a nemzeti TOPsellerek (>1%).

Összesen 80 modellt teszteltek a projekt során, 9 ország piacáról vásárolva. Magyarországról nem vásároltak, a tesztelt modellekből 9 kapható Magyarországon.

Hogyan értékelte az előzetes hatástanulmány a magyar piacfelügyeleti hatóság energiacímke-ellenőrzési tevékenységét?

Kiemelésre került, hogy Magyarországon végeznek a leggyakrabban az EU-n belül ilyen ellenőrzést. A hazai ellenőrzések során a megfelelőség 90% fölötti, és ezzel Magyarország a legjobb helyen áll az EU-ban.

Milyen technikai paramétereket teszteltek a projekt során?

  1. energiaosztály és energiafelhasználás
  2. tárolási kapacitás
  3. tárolási hőmérséklet
  4. fagyasztó kapacitása
  5. felmelegedési idő

Mi alapján történtek a tesztek?

EU standardok alapján: EN153:2006 és EN ISO 15502:2005

Hogy zajlott a tesztelés?

A kiválasztott 80 modellből vásároltak egy-egy darabot, ezeket tesztelték. Ami megfelelt minden paraméter tekintetében, az MEGFELELT lett.

Ha az első teszt során bármely (akár egy vagy több) paraméter tekintetében a készülék nem felelt meg, akkor következett a második teszt. Ehhez ugyanazon modell további 3 db készülékét szerezték be és mindhármat tesztelték.

Mi az az Önkéntes Protokoll (Voluntary Protocol)?

Az érintett gyártók a projekt elején eldönthették, hogy aláírják-e az Önkéntes Protokollt. Ezzel magukra nézve kötelezőnek ismerték el a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit, ugyanakkor lehetőségük nyílt az első teszt után, amennyiben a készülék NEM FELELT MEG, azonnali korrekcióra. Erre a Protokollt alá nem író gyártóknak nem volt lehetőségük.

Minden hűtőben érintett CECED tag (10 gyártó) aláírta a Protokollt. További 12 gyártó, mely nem CECED tag is aláírta, 22 nem CECED-tag gyártó pedig nem (összesen 40 gyártó modelljeit tesztelték).

Mi a következménye, ha egy készülék nem felelt meg?

Az eredményekről minden tagállami piacfelügyeleti hatóságot értesítettek. Az eredmények nyilvánosak, azok – a részletes teszteredményekkel együtt – megtekinthetők a www.atlete.eu honlapon április 12 óta (ezen a napon, az EU Sustainable Energy Week keretében megrendezésre került konferencián publikálták a nyilvánosság felé az eredményeket).

Ugyanakkor jogilag az eredmények nem adnak alapot sem szankcióra, sem fogyasztói panaszra. Erre csak a piacfelügyeleti hatóságok döntései adnak alapot.

Mi lett a tesztek eredménye?

A részletes eredmény megtekinthető a www.atlete.-eu honlap nyitólapján.

Hogy értékeli az eredményeket a CECED?

A CECED álláspontja szerint minden gyártónak meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, és valós információkat kell deklarálni.

Minden fogyasztónak joga van ahhoz, hogy korrekt információkat kapjon a gyártóktól.

A CECED elkötelezett volt és a jövőben is elkötelezett amellett, hogy a piacfelügyelet erősödjön és az eredmények nyilvánosságra kerüljenek. Ugyanakkor a CECED csak az egész iparág nevében tud fellépni és nem kommentálja az egyes teszteredményeket.